Ezek az ágazatok a COVID-járvány idején sem tudtak leállni; és amíg ember lesz a Földön, ez így is lesz mindig. Ami a mi küzdelmünk szépségét adja, az az, hogy a mostani 7,5 milliárd ember helyett 2050-re 9 milliárdan leszünk. Ennyi embert 30 százalékkal kevesebb termőföld és 40 százalékkal kevesebb ivóvíz mellett kell tudni minőségi élelmiszerrel ellátni. A világban ma is 860 millió ember éhezik – utalt az óriási kihívásra a tárcavezető.
Dr. Nagy István azzal folytatta, hogy Magyarországon háromszor több forrás jut vidékfejlesztésre a következő európai uniós ciklusban, mint amennyi eddig jutott. 4265 milliárd forintról beszélünk, ami azt jelenti, hogy most egy év alatt fogunk annyi forrást biztosítani a vidékfejlesztésre, mint a megelőző hét évben összesen. Ezzel óriási lehetőségek tárulnak fel Önök előtt, legyenek bár egyéni vállalkozók vagy nagyüzemek – ezekkel a szavakkal biztatta a gazdatársakat pályázásra a miniszter.
Kimerülő ökokapszula
Dr. Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora köszöntőjében arról beszélt, hogy a Vaszkó-család a 30. születésnapját idén ünneplő FARMER-EXPO-val nemcsak nagyot, hanem tartósat, szakmailag maradandót is alkotott. „Most itt van az ideje annak, hogy a sokféle diszciplina álljon össze, és támogasson egy ágazatot. Ez a mezőgazdaságra különösen igaz, hiszen az ökokapszulánk lassan kimerül, minőségében, mennyiségében és hatékonyságában új dolgokat kell létrehoznunk közösen.”
Kósa Lajos, aki 16 évig volt Debrecen polgármestere, úgy fogalmazott, hogy itt vagyunk az ország egyik legjelentősebb agrárkiállításán, mely az ország egyik meghatározó agrár-felsőoktatási intézményével karöltve érte el és érte meg ezt a nem mindennapi jubileumot.
Dr. Papp László jelenlegi városvezető egyértelművé tette, hogy Debrecen a múltban, a jelenben és a jövőben is meghatározó szereplője lesz a hazai mezőgazdaságnak. „Noha a város gazdasága a rendszerváltás óta rengeteget változott (élelmiszeripari centrumból üzleti központ lettünk), ettől az agrárium még a prioritásaink között továbbra is előkelő helyen szerepel.
Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országos alelnöke is a felzárkózásunk ütemének a gyorsítását sürgette a legkülönbözőbb (termesztési, tenyésztési, humánerőforrás, stb.) területeken. – A lemaradás oka gyakran az információk hiánya, aminek pótlásában közös felelősségünk van. Nincs mese, ma már szinte semmit nem lehet úgy csinálni, ahogyan apáink, nagyapáink tették. Természetesen a megőrzésre méltó hagyományainkat őrizni kell, de nem úszhatjuk meg a legkorszerűbb technológiák, eljárások és fajták beépítését a mindennapjainkba.
Kövessen minket, és további agrárgazdasági híreinket:
